Területfejlesztés másként
A MÖOSZ szervezésében a megyei önkormányzatok is bemutatkoztak az URB:ICON: 2. Nemzetközi településfejlesztési kiállítás és projektvásár keretén belül.
Az április 10-14. között zajló kiállítás célja az, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az önkormányzatok és tervezett projektjeik lehetséges partnerei és befektetői egymásra találnak. A napjainkban zajló sokszínű paradigmaváltás világossá tette, hogy a magyar terület-, és településfejlesztésben új utakat kell keresni, hiszen az, eddigi formájában - lényegében állami, vagy Európai Uniós forrásokra támaszkodva - nem folytatható.
A magyar önkormányzatoknak a következő 2014-2020 közötti tervezési időszakban kell kialakítani, és a gyakorlatba átültetni a terület-, és településfejlesztés új, nagyrészt önfinanszírozó módját, az ehhez tartotó partnerség-építést, megtérülő finanszírozás-szervezést, kommunikációt, és egyéb, a fejlett országokban bevált módszereket
Az URB:ICON Nemzetközi településfejlesztési kiállítás és projektvásár keretében a HUNGEXPO Zrt. a Magyar Urbanisztikai Tudásközponttal együtt, lehetőséget kínált az önkormányzatok által már befejezett beruházási projektek, tervezett, de befektetőre váró projektek bemutatására.
A kiállításon részt vesznek olyan projekt irodák, finanszírozással foglalkozó cégek, pályázati tanácsadó irodák, és minden olyan vállalkozás, amelyek valamilyen termékkel, szolgáltatással kapcsolódik egy-egy terület-, településfejlesztési projekt megvalósításához.
Az április 10-i szakmai napon öt megyei önkormányzat mutatkozott be a kiállítás Területfejlesztés másként című szakmai blokkjában. dr. Szűcs Lajos, a Pest Megye Önkormányzat és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke megnyitójában úgy fogalmazott, hogy „találóbb cím nem is születhetett volna, hiszen a 2012-től alapjaiban változott meg a területfejlesztés koncepciója, aminek gazdái a megyei önkormányzatok lettek". Elmondta, hogy egy jobb, hatékonyabb, átláthatóbb modellre van szükség, ahol a pályázati rendszer helyébe a programalapú finanszírozás lép, ami alulról, piramisszerűen építkezik, az itt élő emberek igényeire, az ő tudásukra épül.
A Pest megyében zajló koncepció alkotás folyamatáról, és az elkövetkező évek célkitűzéseiről Kuszák Miklós, a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető beszélt, aki kiemelte, hogy a metropolisz régióban, amelynek motorja Pest megye, több mint 3 millió ember él. A versenyképesség megítélése egyre inkább meghatározza a befektetési és partnerkeresési döntéseket, így a hazai tulajdonú vállalatok, vállalkozások növekedési és piacszerzési lehetőségeit is. Pest megye elkötelezett amellett, hogy egy ilyen, a koncentrációt oldó, hálózatos, a teret és az itt működő vállalkozások adottságait maximálisan kihasználó, az elavult agglomerációs határokat meghaladó kiterjedésű versenyképességi stratégiának motorja legyen.
Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke „Jövőkép az ország közepén" című előadásában az ország legnagyobb területű megyéjének fejlesztési elképzeléseit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a tervek megvalósításához elengedhetetlen volt minden megyének, egy pontos helyzetfeltárást készítenie.
Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, hogy Komárom-Esztergom megye kiemelt céljai a helyi gazdaság- és erőforrás-gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a közlekedési kapcsolatok erősítése (É-D-i kapcsolatok, meglévő úthálózat és kerékpárutak fejlesztése)a, turisztikai potenciál fenntartható hasznosítása és a piacképes tudás és munkaerő-piaci készségek differenciált fejlesztése.
„Nógrád megye a siker kapujában áll" - ezzel a mondattal kezdte előadását Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat elnöke. A 200 ezer lakosú Nógrád, az ország legkisebb lélekszámú megyéje, ahol az elkövetkező 2014-2002-as fejlesztési időszak egyik célkitűzése, hogy a beruházások végrehajtásával együtt a megye lakosainak száma is nőjön. Ezért is választott a megye a „Nógrád vár Rád" szlogent.
dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője előadásában úgy fogalmazott, hogy a területfejlesztési koncepció feladata, hogy összhangot teremtsen az előttünk álló uniós pénzügyi időszakban, azaz 2014 és 2020 között a megyében megvalósuló beruházások, intézkedések között. Heves abban a szerencsés helyzetben van, hogy a megyében két felsőoktatási intézmény is található, amelyek partnerként vesznek részt a koncepció megalkotásában.
