Szent István napi megemlékezések a megyében
Ezen a napon az egységes, szabad és független magyar államra emlékezünk, s vele mindazokra, akik ezt az országot megőrizték nekünk, 1000 éven keresztül.
Nekünk és az utánunk következő nemzedékeknek.
Szent István Napja ezért különleges a számunkra. Mert ez a nap a közösségek és a nemzedékek ünnepe - a múlt és a jövő ünnepe.
Gyálon ünnepi beszédet mondott dr. Szűcs Lajos
Mélyen tisztelt Ünneplő közönség. Gyáliak, Pest megyeiek - magyarok!
Szent István programja olyan mély és alapvető értéket rögzített, amely időtlenné vált az évszázadok alatt.
Ma úgy mondjuk - számunkra ez jelenti a nemzeti minimumot. E program lényege az állam egysége. Hogy egy országban csak egy állam létezhet. Egyetlen törvény, egyetlen jog- és intézményrendszer, amit minden itt élő, és idelátogató embernek el kell fogadnia, méghozzá kivétel nélkül, mert az ország csak így képes megvédeni a közösségeit a külvilág viharaitól, és mert csak így képes garantálni a rendet és a biztonságot.
Ennek az államnak szükségszerűen jól szervezettnek és erősnek kell lennie. Olyannak, amely képes arra a teljesítményre, amit a világ megkövetel. Rendkívüli teljesítményre. Arról a teljesítményről beszélek, amely a gazdagságot nem az anyagiakban méri, hanem az ember szellemi erejében, az ő hitében és bizalmában. Mert csak az az állam erős - mint Szent István Magyarországa - amely ép és egész, mert megtartja az egyensúlyt az anyagi világ és a lelki ,szellemi értékek között.
Gyál, megyei ünnepség
Ez volt és ma is ez Szent István programja. Az egységes Magyarország.
A javakban, szellemben és értékben erős Magyarország.
A szilárd és törésektől mentes Magyarország programja. Az a program, amely igent mondott a változásra, a nyugati kereszténység egyházára, a jól szervezett közigazgatásra, a vármegyékre - és így megteremtette a feltételeit annak, hogy a magyar, szabad és független nemzetként legyen a tagja a keresztény Európának. És ez a program már 1000 éve változatlan.
Ma is élő, elven része a nemzeti politikának, mert alfája és ómegája annak, amit Magyarország jelenéről és jövőjéről gondolunk.
Ez a program világossá teszi a határt, amit már senki sem léphet át. Például azt - hogy a Magyarország egységét és függetlenségét egyetlen nemzetnek, vagy hatalomnak sem áll jogában korlátozni, vagy elvenni.
Ez az örökség tehát nem a múlt, hanem a jelen. Minden bizonnyal ez jelenti a számunkra a jövőt is. Ezért kötelez bennünket.
Kötelez bennünket, mert tartozásunk van a nemzedékek felé, akik megtartották azt az országot nekünk.
De a józan érvelés sem mondhat mást - mert emlékezzünk arra, hogy mit jelentett e program a nehéz időkben. Irányt és példát mutatott. Emlékezzünk hogy mit jelentett egykor és mit jelent ma a változás, az alkalmazkodás, és a siker - hogy az igazi sikerhez kevés az írott szó ereje, ha nem követi a cselekvés.
dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésnek elnöke,
Pápai Mihály, Gyál város polgármestere, Pánczél Károly, alpolgármester, országgyűlési képviselő
Évek erőfeszítései, áldozatai, s van, hogy kudarc is kíséri azt, aki cselekszik - de nem ijedhetünk meg. Még akkor sem, ha vannak, akik félnek a változástól, vagy féltik a hatalmukat, és egyre csak azt mondják: ez lehetetlen. Mindig voltak, akik féltek - de a jövőt csak reménnyel teli cselekvésre lehet építeni.
Emlékezzünk tehát arra, hogy Szent István életművét nem csak a programja, hanem döntései és cselekedetei tették maradandóvá.
Nem csak a fegyverrel megvívott győzelmek, hanem egyháza és vármegyéi, hogy egységes törvényt írt, hogy templomokat és monostorokat alapított; azaz felépítette a jog, a rend és a kultúra új központjait.
Emlékezzünk arra, hogy uralkodása során olyan mély változásokra került sor a magyar közösségekben, amely példátlan a történelemben. E mély változásoknak volt köszönhető az, hogy az általa alapított magyar állam valóban erőssé vált. Nem a külső segítség miatt, hanem azért, mert uralkodásának végére a magyarság egysége olyan szilárd alapokon állt, amelyet sem a háborúk, sem pedig a belviszályok nem bonthattak meg.
Emlékezzünk - és kérdezzük meg magunktól: Szükségszerű volt, hogy így legyen?
Mert első koronás királyunknak volt programja, és volt ereje a cselekvésre is, hogy változtasson - de életműve megélt 1000 évet. Nem lehetett tehát elég a puszta akarat.
Szükség volt többre is - szükség volt arra is, hogy a magyarság átélje azt, hogy mit jelent az egység - hogy az erős és egységes állam nem korlátozza a szabadságot, hanem erőt ad hozzá - erőt ad ahhoz, hogy a nemzet önmaga tehetségénél fogva találja meg a közös - a jövőbe vezető - utat.
Kötelességünk ezért emlékezni.
Emlékezni az államalapító szent királyra, és életművére, Magyarország újjászervezésére, a magyar állam megalapítására. Arra, hogy a magyar nemzet megmaradása nem volt szükségszerű és nem is a szerencsén múlt - hogy a szabad, erős és független magyar állam egységét a program és a cselekvés teremtette meg.
De kötelességünk emlékezni az emberre is. Az elhivatott vezetőre - aki hitt az eszmények és az egyetértés erejében; abban, hogy együtt képesek vagyunk arra, amire egyedül gondolni sem mernénk.
Ezekkel a gondolatokkal zárta beszédét a megyei ünnepségen dr. Szűcs Lajos:
„Légy szelíd, hogy hogy sohase harcolj az igazság ellen." - írja egyetlen fiának és reménybeli utódjának. Imre hercegnek.
Emlékezzünk e szavakra és arra, hogy minden nemzedék előtt ott a feladat - a feladat, hogy megértsük mi az, amiért érdemes - érdemes összefogni.
