Pest megye minden feltétellel rendelkezik, ami a nekirugaszkodáshoz szükséges
Valóban. Nem lehet elégszer elmondani, hogy nem csak egyszerűen egy jogi helyzet változott meg, hanem egy éveken keresztül tartó közös munka fejeződött be. Komoly, eredményes és értékes munka, amelyre büszke vagyok; büszke arra, hogy egy ilyen nagyszerű közösség tagja lehettem, amely rendkívüli körülmények között is megállta a helyét.
A Bolyaiban és az Otthonban dolgozók olyan problémákkal találkoztak, és olyan körülmények között teljesítettek, amelyekkel korábban egyikünk sem találkozott. Nekik, mint ahogy a korábban a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában működő valamennyi intézmény munkatársának, e nagyszerű közösségek minden tagjának köszönettel tartozunk a kitartásért, az elhivatott és elkötelezett munkáért.
A megyei önkormányzatok a jövőben a területfejlesztésről fognak gondoskodni. Miért olyan fontos a területfejlesztés?
Minden nap tapasztalom, hogy az itt élő embereknek vannak terveik és ötleteik; sőt, sziklaszilárd elhatározásuk, hogy az életünk jobb legyen. Erre nem kell őket megtanítani, „megnevelni", ahogy sokan szeretnék láttatni Magyarország, s a magyar vidék gondjait. A hiba „nem a készülékben van", hanem ott, hogy ezeket az erőfeszítéseket, azaz az emberek és a közösségek vállalkozásait, az infrastrukturális fejlesztéseket nem kapcsolták össze - nem gyúrta senki egységes egészbe. Ez a területfejlesztés lényege: összefogni és összepontosítani az erőt, mert igazi változást csak így tudunk elérni - együtt az emberekkel, a településekkel. S még valami - meg kell hozni bizonyos döntéseket, melyeket a korábbi években nem vállaltak fel. Nem építhetünk mindenhol élményfürdőt, s nem bővíthetünk iskolát ott, ahol nem lesz elég gyerek. A térség egészét érintő kérdésekben igenis vállalni kell a döntés felelősségét.
Úgy gondolja, hogy ez az oka, amiért elmaradt a megígért látványos növekedés?
Nem „gondolom" - a tények bizonyítják, hogy így történt. Az egyes beruházások nem erősítik egymást, a közép-magyarországi régió nem került új fejlődési pályára, az európai összehasonlításban elképesztő jövedelmi különbségek nem csökkentek, a lemaradó térségek fejlődése nem indult meg. Annak ellenére nem, hogy Pest megye minden feltétellel rendelkezik, ami a nekirugaszkodáshoz szükséges: tehetséges fiatalokkal, képzett szakemberekkel, megkülönböztető erővel bíró gazdasági és kulturális sokszínűséggel, tehát a nemzetközi versenyképességhez szükséges elemi feltételek mindegyikével.
Nem volt értelme az európai uniós fejlesztéseknek?
Volt értelme; a legtöbb esetben megalapozott pályázat és megfelelő indokoltság alapján támogatták a terveket, és a vállalkozások, vagy a települések teljesítették, amit vállaltak. A régiós fejlesztések legalapvetőbb célkitűzését azonban nem értük el - hogy ne elszigetelten valósuljanak meg fejlesztések, hanem egymást erősítve, összekapcsolva az emberek erőfeszítéseit.
Vajon hányan tudják Ócsán, hogy milyen beruházások voltak Bugyiban, Alsónémedin, Gyálon, Dabason, vagy Inárcson és Kakucson; és vajon segítik-e egymást ezek a beruházások, megváltoztatták Pest megye kilátásait?
E kérdésekre nem tudjuk a válaszokat, mert a pályázatokat úgy írták ki, hogy a régió nem deklarálta azt, hogy mit akar elérni velük; nem volt terv, nem vállalták fel a döntéseket, így nincs mihez mérni az eredményeket sem.
Talán nem volt gazdája a területfejlesztésnek?
Túl sok gazdája volt: a regionális, a megyei, az agglomerációs fejlesztési tanácsok, továbbá a civil és a kistérségi egyeztető fórumok, az ügynökségek, és persze az önkormányzatok. Úgy jártunk, mint az a bizonyos ló, amelynek közösek a gazdái; vagy mint az egyszeri ember, aki nem tudta, hogy melyik széket ülje meg, míg aztán a pad alá esett. Ennek vége - január 1-jével megszüntettük a párhuzamosan működő testületeket. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácsot, a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. A Pest Megyei Területfejlesztési NKft. pedig átkerült Pest Megye Önkormányzatához, amely mostantól a megyei területfejlesztés egyetlen, kizárólagos, felelőse lesz.
Mit fognak ebből érzékelni az Ócsán élő emberek; hogyan befolyásolja ez az ő életüket?
Ha egy térség, egy megye, nem tudja megkülönböztetni magát, és ha nincsenek tervei, akkor nincsen irányában bizalom; és ha nincs bizalom, akkor nem lesz beruházás, munkahely, vállalkozás. Az Ócsán élő emberek élete, a munkahelyek és vállalkozások sorsa nem kis részben azon fog múlni, hogy a megye elvégzi-e a rászabott feladatot. Egy tervezett, egyetértéssel elfogadott, programokon alapuló megyei területfejlesztésre van szükségünk, amely szervesen illeszkedik az ország és az egyes települések terveihez és adottságaihoz; és most kell megtennünk, mert a 2014. költségvetési ciklusra most kell felkészülni. Ezért mondjuk, hogy ez egy szükségszerű, időszerű és helyes döntés - helyes azért, mert ismét választott képviselők dönthetnek az itt élők ügyeiben.
Van, aki azt mondja, hogy a rendelkezésre álló forrás semmire sem elég.
A feladatunk most az, hogy felkészüljünk az új feladatokra, illetve a 2014-ben kezdődő új uniós költségvetési ciklusra. Mégpedig türelmesen, mert a területfejlesztésben nem lehet azonnali átütő eredményeket elérni. Előbb az alapozást, a párbeszéd és az együttműködés fórumainak újraszervezését kell elvégezni; amely elsősorban időt, energiát és rengeteg szervező munkát igényel - márpedig erre készen állunk, s erre elegendő is a rendelkezésünkre álló forrás.
Természetesen alkalmazkodunk az új helyzethez: a közgyűlési bizottságok számát a felére, a bizottságban tag képviselők számát 40-ről, 17-re csökkentettük, a bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztását pedig hatályon kívül helyezte a Közgyűlés.
A korábbi három helyett csak egy tanácsnok lesz.
Miután pedig az állam átvállalta a közel 100 intézmény fenntartását és átvette az ott foglalkoztatott 5800 közalkalmazottat és munkavállalót, így szükségszerűen csökkent a hivatali dolgozók létszáma is - míg egy hónapja még 105, most 27 fő munkavállaló alkalmazásra van lehetőségünk. Hangsúlyozom, azzal, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. beolvadt az önkormányzatba, rendelkezésünkre áll az a szakmai háttér, amire építkezni lehet.
Utolsó kérdés - mi a véleménye a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban Ócsára tervezett lakópark építésével kapcsolatban?
Ez a terv azért jó, mert egy több lábon álló stratégia része. A devizahitelesek igényei és helyzete ugyanis nagyon eltérő, és nekünk egyszerre több lehetőséget is meg kell adnunk a számukra. Az idetervezett lakópark egyike a megoldásoknak; konkrétan azoknak nyújt célzott segítséget, akik jelzáloggal terhelt otthonukat már nem tudják fenntartani, ugyanakkor készen állnak arra, hogy változtassanak az életükön, életmódjukon. Hangsúlyozom, csak azok fognak élni ezzel a lehetőséggel, akik saját akaratukból így döntenek.
Ócsán persze joggal kérdezik, hogy milyen terheket jelent nekünk, az itt élőknek, ez a beruházás. Éppen ezért példamutatónak tartom azokat az erőfeszítéseket, amit a város vezetése tett azért, hogy e kérdésekre megkapjuk a válaszokat. A szaktárca és a város közösen, példátlanul szoros együttműködésben dolgoznak a terv megvalósításán, amelyet a kormány kiemelt beruházássá nyilvánított, és ez a tény önmagáért beszél. És ne felejtsük el a régi igazságot, csak az nem kockáztat, aki nem csinál semmit; azokat a véleményeket pedig nem tudom elfogadni, akik az ideköltöző családokban fenyegetést látnak, vagy inkább láttatnak. A közösségünk lesz több és erősebb, ha gyarapodik.
