A társadalmi megújulás érdekében széleskörű és intenzív együttműködésre van szükség az önkormányzatok és a civil szervezetek között. Kiemelt cél a családok helyzetének javítása, valamint a belső kohézió, a megyei identitás erősítése.

Pest megye területfejlesztési koncepciója három általános célt fogalmazott meg, amely alapját képezi a következő évtizedekre érvényes jövőképnek, és leírja az odavezető utat: az egyik a gazdaság dinamizálása, a másik a térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, míg a harmadik, s talán a legfontosabb, a társadalmi megújulás célkitűzése. Amit a Pest megye fejlesztéspolitikájának értékválasztásai című fejezet is kifejezetten előtérbe helyez; s amely bizonyítja, hogy a koncepció fókuszában az ember, a közösségek és a megyei 187 települése által nyújtott életminőség, biztonság és perspektíva fejlesztése állnak. A belső területi integritás, a szervesebb gazdasági integráció, a versenyképes vállalkozások, a növekedési térségek további fejlődése és a leszakadó térségek felzárkóztatása, a kiegyensúlyozottabb, többközpontú növekedés, és az infrastrukturális fejlesztések - beleértve a zöld energetikát - célja tehát az élhetőbb és emberibb léptékű közösségek erősítése.

A koncepció a társadalmi megújulás általános célkitűzését a következő stratégiai célokra bontja:

1. A szociális biztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, ",,családbarát" megye, a társadalmi bizalom erősítése

2. Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása

3. Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra; a sport fejlesztésének megyei célkitűzései

4. Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése

 

Megalakult a megyében a Civil kerekasztal

 

A stratégiai célok alapján megállapítható, hogy Pest megye valódi változásra tesz javaslatot az elkövetkező évtizedek népesedési, környezeti és társadalmi kihívásai miatt. Azaz nem csak a közösségi szolgáltatások és ellátások fejlesztésére irányuló célokat fogalmaz meg, hanem egy olyan átfogó programot, amely kiemelten kezeli a belső kohéziót (a családok és a közösségek szerepét) valamint az innovációt (a helyi adottságok és értékek lehető legteljesebb kihasználását), és az érdekeltek közötti együttműködések erősítését. A gyors és állandóan változó környezet miatt ez utóbbi, a stratégiai partnerségek erősítése, már a tervezés kezdeti szakaszában is fontos szerepet kapott.

A koncepció első, helyzetfeltáró része tartalmazza azt a partnerségi tervet; amelynek alapján Pest Megye Önkormányzata tudatosan törekszik a tervezés és programalkotás, valamint a térségfejlesztés folyamatába bevonni a társadalom széles rétegeit képviselő szervezeteket.

Mérföldkőnek tekinthető a partnerség építésében, hogy a közgyűlés úgy döntött, a civil szervezetek és az egyházak részére egy olyan párbeszédre alkalmas fórumot hoz létre, amely alkalmas lehet a civil szervezetek és az egyházak érdekeinek, az általuk képviselt értékeknek önkormányzati döntésekbe való becsatornázásra. A döntés alapján június 4-én megalakult a Pest Megyei Civil Kerekasztal, amelynek célja, hogy elősegítse a civil szervezetekkel, egyházakkal való szorosabb együttműködést, a kölcsönös szerepvállalást, a civilek közötti kapcsolat fejlődését.

A kerekasztal munkájában részt vehet bármely civil szervezet (egyház), amelynek tevékenysége Pest megye egészére kiterjed vagy arra jelentős hatással bír. Tagjait a közgyűlés elnöke, vagy frakciói delegálják. A kerekasztal összehívására az elnök jogosult (az ülés összehívását bármely szervezet a közgyűlés elnökénél kezdeményezheti.)

A kerekasztal létrejötte nem jelenti azt, hogy a résztvevők különleges jogkörökkel rendelkeznének. Mindenekelőtt azért, mert a kerekasztal működése nem a civil szféra támogatására, vagy szervezésére irányul (ezt a szerepet a Pest megyei Civil Információs Centrum tölti be a megyében). A kerekasztal nem zárt, az együttműködéshez további szervezetek is csatlakozhatnak. Szükség is van erre a nyitottságra, mert a civil szervezetek és egyházak elsősorban azzal a tudással és aktivitással segíthetik a közösségi igények megfogalmazását, képviseletét; amely nem egyszer az egyetlen módja annak, hogy a problémák és lehetőségek nyilvánosságot kapjanak. A civil kerekasztal feladatai, hogy megtárgyalja, véleményezi mindenekelőtt a megye területfejlesztési javaslatait, figyelemmel kíséri és segíti a területfejlesztés célrendszerének megvalósulását. Megtárgyalja a civil közösségi életet érintő kérdéseket, javaslatokat fogalmaz meg a megyében élők életminőségének javítására, a közgyűlés elnökének felkérésére előzetesen véleményezik, észrevételezik Pest Megye Önkormányzata feladat- és hatáskörébe tartozó, a civil szervezeteket, illetve egyházakat érintő, döntéseket.

A civil kerekasztal tevékenysége, valamint tagjainak és partnereinek összetétele folyamatosan bővülni fog. A 2014 és 2020 közötti időszakban várhatóan előtérbe kerülnek a közösségi alapuló helyi fejlesztések, azaz az olyan CLLD programok (közösségek által irányított helyi fejlesztések), amelyek a gazdaság és a társadalom, valamint a településfejlesztési feladatokat egységben és komplex módon kezelik, illetve menedzselik az elkövetkező hét évben. Az egyes projektek szintjén is trendszerű változások figyelhetőek meg. A közösségek számára fontos ellátások és szolgáltatások fejlesztésében és az egyes társadalmi rétegek igényeinek és a helyi adottságok lehető legteljesebb kihasználását célzó erőfeszítésekben mind nagyobb szerepet játszanak a helyi kezdeményezések, illetve ún. társadalmi (közösségi) innovációk. A változások indokolják a civil szervezetek, valamint az állami/önkormányzati intézmények és a vállalkozások közötti partnerség megteremtését. Ahhoz ugyanis, hogy a társadalmi és gazdasági kihívásokra valóban gyors, hatékony és hatásos választ lehessen adni helyi, térségi és megyei területi szinten, a bizalmi tőke növelésére, a személyes és közvetlen kapcsolat erősítésére van szükség.

A fórumon konszenzus alakult ki a résztvevők között a tekintetben, hogy az egyes térségek, tájegységek egyedi sajátosságai nagyobb nyilvánosságot kapjanak, valamint az egyes települések, járások, kistérségek szintjén szorosabb legyen az együttműködés az érdekeltek között. A felmerült témák között különösen a Pest megyei mezőgazdaság helyzete, a ",,biztonságos Pest megye", a térségi és megyei identitás erősítése, valamint a családok helyzetének és támogatásának átfogó erősítése (pl. családi értékek képviselete, családbarát munkahelyek, családi vállalkozások, családosok közfoglalkoztatásának kiemelt támogatása, továbbá a közlekedés, és az óvoda és bölcsődefejlesztés) váltottak ki nagyobb érdeklődést.

Olyan konkrét javaslatok is megfogalmazásra kerültek, amelyek kisebb léptékű beavatkozással is jelentősebb eredményekhez vezetnek (például a családsegítő szolgáltatók és alapítványok működésében). A fórumon elhangzott témák között szerepeltek még: a bányatavak rekultivációjának kérdése, a civil szervezetek pénzbeli támogatása, a fővárossal határos településeken és kerületekben működő szervezetek közötti együttműködés, a kisméretű decentralizált energiatermelés támogatása, a megyei szakképzés sajátosan rossz helyzete, az egyes térségek népességének elöregedése, és a sport prevenciós szerepének erősítése.

A Pest Megyei Civil Kerekasztal szükség szerint tartja ülését, egyedi kezdeményezésre. Az együttműködés, a tudás megosztását, valamint a közös kezdeményezéseket a jövőben elektronikus felület is támogatni fogja. A szorosabb együttműködéshez - a bizalom erősítéséhez - egyelőre elengedhetetlen az érdekeltek közötti személyes és közvetlen kapcsolattartás.